

Magamról
w w w w
Kegyetlen
információ-éhségben szenvedek, amióta
csak a tudatom beazonosította önmagát. Kezdetben
elolvastam mindent, ami a kezembe került, félholtan, kialvatlan
szemekkel baktattam reggel az iskolába.
Érdekelt az irodalom, a földrajz, a történelem,
a mitológia, a filozófia, a vallástörténet,
a csillagászat, a mûvészetek, a biológia,
az õslénytan, a nyelvek, egyszóval minden, amit
meg lehetett úszni komolyabb matek nélkül. Az utóbb
említett tantárgynak egyszerûen nem hittem, és
most se hiszek. Mert szerintem nem igaz, hogy a világból
kiragadott, önmagunk tájékozódására
kreált támpontok általános érvényûek.
Majd rájöttem, hogy ez az általános érvényûség
mánia az egész iskolát, az egész társadalmat
átszövi. Az önmagam által agyamba gyömöszölt
információk tömkelegébõl sose azok
a következtetések születtek, mint amelyekrõl
a kedves pedagógusok könyvei beszéltek. Ez persze
alaposan megráncigálja a gyermeki lelket. Az állandó
küzdelem az éppen uralmon lévõ alapigazságokkal,
emberkékkel, dac által táplált öntörvényûséghez,
bezárkózáshoz vezet. És a mûvészethez,
az alkotási vágyhoz. Mert muszáj megmutatnod, bizonyítanod,
hogy az alternatíva, melyet képviselsz, jó.
Fõ mûvészeti ágam az írás,
az irodalom. Minthogy szinte minden érdekel, e mûfajban,
teljes mértékben kiélhetem magam. Írhatok
mesét, publicisztikát, történelmi novellát,
szatírát, elbeszélést, forgatókönyvet,
regényt, színdarabot, hangjátékot, színháztörténetet,
egyszóval bármit. És írtam is.
Ám az írás, bárhogy is forgatjuk a szót,
kemény munka. Azért kezdtem el tájképeket
festeni, mert néha ki kell kapcsolódnom. Hadd mozogjon
magától a kéz, miközben halk, megnyugtató
zene szól. Az agy ilyenkor pihen.
Ma, 2009-ben, 49 évesen, éppen olyan vagyok,
mint gyermekkoromban. Öntörvényû és szabadságra
éhes. Most se hiszem el az általam hülyeségnek
tartott blablákat, de sûrû bólogatással
jelzem, hogy odafigyelek a beszélõre. Csupán akkor
keményítek be, ha valaki megpróbálja átlépni
végsõ menedéket nyújtó lelkiismereti
törvényeim szent határát.
A mai világban kell a honlap! Ha én tudni szeretnék
mindent a világról, akkor a világ is tudhassa meg
rólam azt, amit magamról közölni szeretnék.
Kapjanak egy szûk, de azért jellemzõ keresztmetszetet
a mûvészetemrõl!
Csallóköz, 2009

MEGJELENT !!!